NYESZ
Ebbe a rovatba szándékozok összegyüjteni a “Nyesszel” és egyéb “nyugdíjas” dolgokkal kapcsolatos írásokat.
Gazdaság 
2007-09-26 11:52:33
Milyen nyugdíjra számíthatunk? Most kiszámolhatja
Mindenki számára hozzáférhető az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár és a TÁRKI által készített nyugdíj és életpályamodellen alapuló pénztári nyugdíjszámító program, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár honlapján, a www.evgyuruk.hu oldalon. A program segítségével mindenki – pénztári tagságtól függetlenül – kiszámíthatja várható jövőbeni magánnyugdíjpénztári járadékát, a kezelőfelületen kért információk megadásával.
A modell nem, iskolai végzettség és foglalkozás alapján összesen 56 társadalmi rétegben vizsgálja az egyének várható bérnövekedését és az aktív munkában eltöltött évek számát. „ A modell eredményeként már nem mosódik össze egy globális átlagban a kőműves fiatal pályakezdő férfi következő 45 évben várható jövedelmi pályája egy középkorú, jogász végzettségű, ügyvédként dolgozó nő bérpályájával.” – mutat rá Dr. Gál Róbert Iván, a TÁRKI programvezető kutatója a munka egyik legfontosabb eredményére.
Az Évgyűrűk a munka második fázisában az újonnan felépített modellbe bevezeti a TB-ből származó havi nyugdíjfizetés prognózisát is, mellyel minden magánszemély bármely korábbi nyugdíjbecslésnél jobb minőségű előrejelzéssel mérheti fel várható időskori jövedelmét, majd dönthet pótlólagos hosszútávú megtakarításokról.
„Meggyőződésünk, hogy az egész Európában érvényesülő kedvezőtlen demográfiai trendek mellett a tőkefedezeti nyugdíjpillér szolgáltatóinak társadalmi felelőssége a rájuk bízott befizetések ésszerű hozamcélok melletti befektetésén túlmenően, évről évre nő a pénztártagok tájékoztatásában is. Ezen információs tevékenységnek kiemelten hasznos eleme lesz tagságunk számára a társadalmi kutatások alapján korábbiaknál pontosabban meghatározott várható nyugdíjjáradék megismertetése.” – nyilatkozta Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatóságának elnöke.
a Gazdasági Rádió honlapján jelent meg a következő írás:
A legsötétebb jövő: világvége 2050-re
2007-09-19 17:55:00
A közfinanszírozási helyzet nagyon jelentős romlásával – ezen belül az államadósság-ráták robbanásszerű növekedésével – kell számolniuk a világ legfejlettebb gazdaságainak, köztük Magyarországnak a következő fél évszázadban a társadalom elöregedésével járó egyre nagyobb költségek miatt, hacsak nem valósítanak meg ezt ellensúlyozó költségvetési kiigazításokat, vagy nem reformálják meg társadalombiztosítási, vagy egyéb, az időskori ellátáshoz kapcsolódó kiadási programjaikat, áll a Standard & Poor”s Londonban kiadott éves elemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő a világ 32 legfejlettebb országára – Románia és Bulgária kivételével az EU-tagállamokra, valamint az Egyesült Államokra, Ausztráliára, Kanadára, Japánra, Dél-Koreára, Új-Zélandra és Norvégiára – kidolgozott részletes előrejelzésében azt írta: a táradalom korosodásával járó állami költségterhek a következő évtized közepén kezdenének fokozatosan emelkedni, rontva a költségvetési számokat.
A vizsgált országcsoport “egy tipikus országában” a központi deficit középértéke az ellátási politika változatlanságát feltételezve a 2020-as évek közepére meghaladná a GDP 4 százalékát, 2030-ra – a szükséges hitelfelvételek kamatköltségei miatt – megközelítené a 6 százalékot, 2050-re pedig átlépné a 12 százalékot.
Jóllehet az országcsoport nettó államadósságterhének jellemző középértéke 2020-ig viszonylag stabilan, a GDP-érték 35 százaléka alatt maradna, onnantól azonban emelkedni kezdene, és a 2020-as évek végétől az emelkedési ütem már igen meredek lenne. A 2030-as évtized közepére az országcsoport tipikus GDP-arányos államadósság-rátája átlépné a “még mindig kezelhető” 80 százalékot, de 2050-re elérné “a mindent maga alá gyűrő” 156 százalékos szintet, áll a Standard & Poor”s elemzésében.
A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a forgatókönyv nem előrejelzés az S&P részéről, hanem “szimuláció”, amely jelzi, hogy a társadalmak korosodásával járó kiadási folyamatok milyen fontosak a szuverén adósok hitelképességének alakulásában. A hitelminősítő szerint valójában “erősen valószínűtlen”, hogy az egyes kormányok hagynák így elszabadulni az adósság- és deficitterheket.
Az elemzés megjegyzi, hogy bizonyos “egyenetlen” előrehaladás már történhetett is sok országban a deficit- és államadósság-pályákról tavaly kiadott hasonló szimuláció óta, és így az idei jelentésben “csak” 156 százalék a 2050-re vetített tipikus GDP-arányos államadósság-középérték az előző évi elemzésben szereplő 181 százalék helyett.
A Standard & Poor”s szerint az azóta legnagyobb előrelépést elérő országok között van Magyarország, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok, Luxemburg és Portugália, jóllehet mindegyikük esetében egyelőre költségvetési deficitcsökkentésről, semmint hosszú távú szerkezeti reformokról van szó.
A szimulációs elemzés szerint a most érvényes ellátási politikák teljes változatlansága esetén például Görögország GDP-arányos nettó államadóssága 2050-re 436 százalékra duzzadna, Japáné 397 százalékra, Csehországé pedig 388 százalékra.
Magyarország ezen a szimulációs listán a 32 vizsgált ország közül a 7. helyen áll, 306 százalékos elméleti nettó államadósság-aránnyal 2050-ben.
A Standard & Poor”s szerint ezek a számok nem lennének összeegyeztethetők az elemzésbe bevont országcsoport jelenlegi magas szuverén adósi besorolásaival, és az ellátórendszerek teljes változatlansága esetén már 2030-ra ezeknek az országoknak a nagy többsége olyan államháztartási állapotot mutatna, amilyen ma a spekulatív besorolású szuverén adósokra jellemző.
A nyugdíjba borulhat Magyarország
Már 2020-as évekre a költségvetés hiányának megállíthatatlan növekedését idézheti elő, ha változatlan marad a jelenlegi nyugdíjrendszer.
A nyugdíjfizetési terhek növekedése nyomán 2050-re a GDP 300 százalékát is meghaladhatja az államadósság – a jelenlegi 60-70 százalékot az euró bevezetéséhez 60-ra kell lefaragni �, feltéve, hogy nem tesznek valamit addig a kormányok a káros folyamatok megállítása érdekében � idézi a Standard & Poor�s tanulmányát a Világgazdaság. Az államháztartás hiánya 2020-as évek közepére, a GDP 4 százalékára növekedne – ezt 3 alá kell leszorítani az eurókonvergencia során -, majd 2030-ra 6 százalékra nőne ez az arány, 2050-re pedig 12 százalékra.
Hasonló gondokkal más európai országoknak is szembe kell nézniük, s a bajok alapja mindenütt az, hogy csökken a munkaképes korú lakosság aránya a nyugdíjasokhoz képest. Ezért az első lépés a válság megelőzése érdekében a nyugdíjkorhatár emelése, a második a nyugdíjszámítási képletek átalakítása, a harmadik a nyugdíjak növekedését szabályozó indexálás módosítása. Mindez ugyanakkor kevés lehet ezért vannak országok, ahol például a magasabb nyugdíj elérésének megcsillogtatásával ösztönzik a későbbi nyugdíjba vonulást.